A tetoválás biológiai háttere

A tetoválás egyfajta művészet, művészi önkifejezés mind viselője, mind rajzolója részéről. Természetesen a megrendelő igényeihez igazodik a tetováló, olyan mintát, ábrát kell a bőrbe juttatnia, amilyet viselője magára álmodott. Ugyanakkor maga a tetováló személye, motívumrajzolási technikája is egyedi, így az ő egyéni ábrázolása révén is gazdagodhat egy-egy rajz. Felelősségteljes döntés testünkbe vésetni egy ábrát, hiszen legtöbbjük egész életre szól.

Kevésbé ismert azonban, mi is zajlik le bennünk biológiailag, mialatt egy ábra saját testünk részévé válik.

A folyamat természetesen a tű bőrrel való érintkezésével kezdődik. A tű gyors mozgása révén szúrt sebeket ejt a bőrön, így juttatva be a fesékanyagot. A tetoválás azért lesz hosszan tartó, mert a bőrszövet irharétegébe juttatja a festéket. A legtöbb vágás vagy karcolás csak a folyamatosan elszarusodó hámréteget, az úgynevezett felhámot érinti, ám ezek a sérülések a bőrsejtek cserélődésével eltűnnek.

Az irharéteg azonban a bőrszövet mélyebb rétege. Ez a réteg a bőr rugalmasságát, feszességét biztosítja többek között kollagénnel és elasztinnal, és egy vérerekkel sűrűn behálózott rétege a bőrszövetnek.

A tetoválás bőrbe juttatása során az irharéteg idegen anyagként kezeli a festékanyagot, a test pedig védekező immunreakcióba kezd. Pillanatok alatt limfociták (védekezésre használt fehérvérsejtek) árasztájk el a sebzett területet. A limfociták normál esetben az idegen anyagot bekebelezik, elszállítájk majd megsemmisítik azokat, ám a festékanyag más - túl nagy méretű ahhoz, hogy a limfociták megbirkózzanak velük. Ekkor makrofágokat (nagyméretű falósejtek, amik bekebelezik az idegen anyagokat) rendel az immunrendszer a területre, melyek bekebelezik a festékcseppeket. Ha a makrofágok nem találják a részecskékett mérgezőnek, úgy a bekebelezés után nem emésztik meg azokat, helyette azonban megszilárdulnak, és hegszövet formájában örökre a bőrben maradnak.

Források:

• http://kidshealth.org/teen/your_body/skin_stuff/safe_tattooing.html

• http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C5%91r_%28anat%C3%B3mia%29#Irha

• http://answers.yahoo.com/question/index?qid=20090812055130AAmT7pJ

Kép:

• http://www.springmed.hu/daganatos-betegsegek/vajo-tk-kep/35-bor-felepitese.gif
  

記者: シャニ

Tebori, a tradícionális japán tetoválás címszavakban

A 'tebori' a hagyományos japán kézi tetoválási mód. A művészek dícsérik, mert tapasztalataik szerint sokkal finomabban lehet vele árnyalni, mint a gépi tetoválás módszerével.

A tebori kifejezés eredetileg a ’te’-kéz és a ’hori/bori’- vésés szóból áll. A 18. század végi, 19. század eleji Japánban a professzionális mesterek megjelenésével Edoban kialakult tetoválásformát jelöli.

A tebori stílusjegyei:

-Tsuki-bori:

A tsuki-bori a hagyományos japán kézi tetoválás módszertanát jegyző Toukai Tetováló Klub referenciái szerint az Osakában és a nyugati prefektúrákban elterjedt „szúró” metódus.

-Hane-bori:

A Toukai Tetováló Klub írása szerint a hane-bori azt a „felfelé söprő” mozdulatot jelöli, amelyet a tebori ritmusában alkalmaznak a tokyo-i és Japán északi részén élő mesterek. Szószerinti fordításban ’tollal való tetoválást’ jelent, mert a mozgás egy toll mozgatásához hasonlít.

A tebori tetoválások nagyon gazdagon árnyaltak, és minden részletük jelentéssel rendelkezik az egész szempontjából is.

-Bokashi:

A tetoválás fokozatos árnyalására használt fekete tinta alkalmazása. Általában kardcsapások és felhők megjelenítésénél használatos.

-Kakushibori:

Néha a hónaljba, az alá, a comb belső részébe, vagy a testnek egy titkos, mások által nem látható részére való tetoválást jelöli, de így hívják a virágok szirmai közé elrejtett titkos üzeneteket is.

-Kebori:

Finom vonalak, úgy, mint a haj rajzolata, de nem csupán erre használatos.

-Keshou-bori:

Másodlagos, árnyékszerű képek, amik kihangsúlyozzák a fő motívumokat.

-Nijuu-bori:

Ha a mester olyan alakot tetovál, aki tetoválva volt, akkor a kapott képnek pontosan tükröznie kell az eredeti karakter tetoválásait.

-Nuki-bori:

Csak a fő motívum megjelenítése, a keshou-bori nélkül.

-Suji-bori:

A tetoválás körvonalai. A suji vonalat jelent.

-Shakki:

A ’shakki’ a tetoválás hangját jelenti, pontosabban a tetoválótű hangját, amikor a szúrás történik. A mozdulatok erejére nagyon figyelni kell, hogy a tinta jó helyre kerüljön. Az emberi bőr puha és rugalmas, így amikor a tű elhagyja a bőrt, hallhatóvá válik a shakki, ami, ha valaki gyakorlottan végzi a mozdulatokat, akkor egy ritmikus „sha-sha-sha” hang lesz.

Végezetül álljon itt egy videó, az előbb említettekhez szemléltetésképpen, amiben szerepel Horiyoshi III is, a méltán híres tetoválómester, akiről a következő bejegyzésekben szeretnék írni.

Források:
Yosotattoo

Eternal Images

Dia

Az irezumi rövid története

Történeti áttekintés

A japán irezumi szó magát a tinta bőr alá juttatását jelenti, azért, hogy ott maradandó jelet hagyjon. Vagyis ez maga a tetoválás.

Az első valódi japán tetoválások eredetileg a bűnözők megjelölésére szolgáltak, általában egyszerű, könnyen felismerhető szimbólumokkal (pl. a kutya írásjegye), és a bizonyos társadalmi rétegekben ma is nagy népszerűségnek örvendő, művészire fejlesztett ’bőr-díszítési’ formától igen távol álltak. Ezért ezekre később egy másik, tiszteletteljesebb kifejezést alkalmaztak, a horimono-t („véset, vésés”).

A spirituális és dekoratív célból való tetoválás szokását Japánban a Joumon-korig szokás visszavezetni (kb. i. e. 10.000 évvel ezelőttre). Ennek a feltevésnek az alapját azok a fellelt szobrocskák alkotják, melyeken bevonalkázások láthatóak az arc és a test különféle részein. Ezeket sok tudós tetoválásnak ismerte fel, azonban nem mindenki ért véleményükkel egyet. Az viszont tény, hogy más, korabeli kultúráknál is felfedezhetőek ilyen tetoválásra utaló jelek.

A Yayoi korban (i. e. 300-i. u. 300) a Japánban járt kínai utazók számoltak be tetoválások megfigyeléséről, amelyeknek a helyiek spirituális jelentőséget és státuszszimbólum jelleget tulajdonítottak.

A Kofun-korban (i. u. 300-600) vált gyakorlattá a bűnözök megjelölése ilyen módon, hasonlóan pl. a Római birodalomban alkalmazott szokáshoz, amikor a rabszolgákra helyeztek ilyen ismertetőjeleket.

A Meiji-kor(1868-1912) elején a japán kormány,a Nyugat felé közvetíteni kívánt jó hírnevének és imázsának megtartása érdekében betiltotta a tetoválást, és az irezumi újból teljes mértékben a bűnözői réteghez vált kapcsolhatóvá. Ezután pedig földalatti mozgalomként folytatódott a testdíszítés művelése.

Ettől függetlenül rengeteg külföldi utazott a szigetországba, hogy felkeresse a méltán híres tetováló művészeket, és gazdája lehessen a kezük munkájának.

Az irezumi számára viszont egyfajta fellendülést jelentett a kínai novella, a

Suikoden megjelenése, és vele együtt a hozzá kézült fametszetek népszerűsége. A történet 108 gazdagon tetovált főszereplője ma is erősen inspirálja a tetováló mestereket munkájukban.

1945-ben újból legalizálásra került a tetoválás, azonban a továbbiakban már lemoshatatlanná vált a bűnözéssel kapcsolatos fogalomköre. Jó néhány évig a japán tetoválást csakis a helyi és hírhedt bűnszervezethez, a yakuzához kötötték. Még ma is előfordul, hogy bizonyos nyilvános és közös használatú helyeken, például edzőtermekben, közös fürdőkben vagy melegforrásoknál tábla jelöli, hogy a nem kívánatos személyek, vagyis a „tetováltak” számára nem megengedett, vagyis inkább nem szívlelt a belépés, az esetleges félreértések elkerülése végett.

A horimono vagy szinonimája, a choukoku eredetileg a japán kardokba való képek vésését jelenti, mint például a tantou, a rövid kard, vagy a hagyományos japán kard, a katana. A vésetek általában csak díszszertartásokhoz használatos pengéknél jelennek meg, mivel az ilyen ’beavatkozás’ után a fém meggyengül. A vésetet a mesterember, a choukokushi vagy horimonoshi („véső”) készíti.

Az ábrák sokfélék lehetnek, pl. kozumi - karom, kusa kurikara – indaminta, rendai – lótusz trón, tokko – indiai kardtípus, gyümölcsök, sárkányok stb.

Források:

Wikipedia: Irezumi

Wordpress: Tebori

Képek:

1, 2, 3, 4

Dia