2011. november 10., csütörtök

Az irezumi rövid története

Történeti áttekintés
A japán irezumi szó magát a tinta bőr alá juttatását jelenti, azért, hogy ott maradandó jelet hagyjon. Vagyis ez maga a tetoválás.

Az első valódi japán tetoválások eredetileg a bűnözők megjelölésére szolgáltak, általában egyszerű, könnyen felismerhető szimbólumokkal (pl. a kutya írásjegye), és a bizonyos társadalmi rétegekben ma is nagy népszerűségnek örvendő, művészire fejlesztett ’bőr-díszítési’ formától igen távol álltak. Ezért ezekre később egy másik, tiszteletteljesebb kifejezést alkalmaztak, a horimono-t („véset, vésés”).
A spirituális és dekoratív célból való tetoválás szokását Japánban a Joumon-korig szokás visszavezetni (kb. i. e. 10.000 évvel ezelőttre). Ennek a feltevésnek az alapját azok a fellelt szobrocskák alkotják, melyeken bevonalkázások láthatóak az arc és a test különféle részein. Ezeket sok tudós tetoválásnak ismerte fel, azonban nem mindenki ért véleményükkel egyet. Az viszont tény, hogy más, korabeli kultúráknál is felfedezhetőek ilyen tetoválásra utaló jelek.
A Yayoi korban (i. e. 300-i. u. 300) a Japánban járt kínai utazók számoltak be tetoválások megfigyeléséről, amelyeknek a helyiek spirituális jelentőséget és státuszszimbólum jelleget tulajdonítottak.
A Kofun-korban (i. u. 300-600) vált gyakorlattá a bűnözök megjelölése ilyen módon, hasonlóan pl. a Római birodalomban alkalmazott szokáshoz, amikor a rabszolgákra helyeztek ilyen ismertetőjeleket.

A Meiji-kor(1868-1912) elején a japán kormány,a Nyugat felé közvetíteni kívánt jó hírnevének és imázsának megtartása érdekében betiltotta a tetoválást, és az irezumi újból teljes mértékben a bűnözői réteghez vált kapcsolhatóvá. Ezután pedig földalatti mozgalomként folytatódott a testdíszítés művelése.
Ettől függetlenül rengeteg külföldi utazott a szigetországba, hogy felkeresse a méltán híres tetováló művészeket, és gazdája lehessen a kezük munkájának.
Az irezumi számára viszont egyfajta fellendülést jelentett a kínai novella, a

Suikoden megjelenése, és vele együtt a hozzá kézült fametszetek népszerűsége. A történet 108 gazdagon tetovált főszereplője ma is erősen inspirálja a tetováló mestereket munkájukban.



1945-ben újból legalizálásra került a tetoválás, azonban a továbbiakban már lemoshatatlanná vált a bűnözéssel kapcsolatos fogalomköre. Jó néhány évig a japán tetoválást csakis a helyi és hírhedt bűnszervezethez, a yakuzához kötötték. Még ma is előfordul, hogy bizonyos nyilvános és közös használatú helyeken, például edzőtermekben, közös fürdőkben vagy melegforrásoknál tábla jelöli, hogy a nem kívánatos személyek, vagyis a „tetováltak” számára nem megengedett, vagyis inkább nem szívlelt a belépés, az esetleges félreértések elkerülése végett.
A horimono vagy szinonimája, a choukoku eredetileg a japán kardokba való képek vésését jelenti, mint például a tantou, a rövid kard, vagy a hagyományos japán kard, a katana. A vésetek általában csak díszszertartásokhoz használatos pengéknél jelennek meg, mivel az ilyen ’beavatkozás’ után a fém meggyengül. A vésetet a mesterember, a choukokushi vagy horimonoshi („véső”) készíti.
Az ábrák sokfélék lehetnek, pl. kozumi - karom, kusa kurikara – indaminta, rendai – lótusz trón, tokko – indiai kardtípus, gyümölcsök, sárkányok stb.

Források:
Wikipedia: Irezumi
Wordpress: Tebori
Képek:
1, 2, 3, 4
Dia

4 megjegyzés:

  1. wow nem is tudtam, hogy a tetoválókat a Suikoden története is inspirálja!
    Arról hallottam, hogy nagyon népszerű Japánban is, olyannyira, hogy még videójátékot is készítettek belőle hehe
    Érdekes bejegyzés volt!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. a tetoválókat az égvilágon bármi inspirálhatja

      Törlés
  2. te jo eg!!! mar a yayoi-korban es a jomon-korban is leteztek tetovalasok? de gondolom ugye azokat ritualis vallasi celokra hasznaltak ugye?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. már a kőkorban is léteztek tetoválások, csak nem mindig szándékosan készültek.

      Törlés